ἀστὴρ πρὶν μὲν ἔλαμπες ἐνὶ ξωοῖσιν Ἑῷος:
νῦν δὲ θανὼν λάμπεις Ἕσπερος ἐν φθιμένοις. item eiusdem Platonis in Alexin Phaedrumque pueros coniuncto carmine:
ne pluris commemorem, nouissimum uersum eius de Dione Syracusano si dixero, finem faciam: ὦ ἐμὸν ἐκμήνας θυμὸν ἔρωτι Δίων.
νῦν ὅτε μηδὲν Ἄλεξις ὅσον μόνον εἶφ᾽ ὅτι καλός,
ὦπται καὶ πάντῃ πᾶσι περιβλέπεται. [p. 12]
θυμέ, 1 μηνύεις κυσὶν ὀστέον; εἶτ᾽ ἀνιήσει
ὕστερον. οὐχ οὕτω Φαῖδρον ἀπωλέσαμεν;